{"id":3879,"date":"2021-04-06T09:20:25","date_gmt":"2021-04-06T07:20:25","guid":{"rendered":"https:\/\/regeszet.bibl.u-szeged.hu\/?p=3879"},"modified":"2021-04-06T09:20:25","modified_gmt":"2021-04-06T07:20:25","slug":"fodor-istvan-1943-2021","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/regeszet.bibl.u-szeged.hu\/index.php\/2021\/04\/06\/fodor-istvan-1943-2021\/","title":{"rendered":"Fodor Istv\u00e1n (1943\u20132021)"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>Hihetetlennek t\u0171nik, hogy Fodor Istv\u00e1n neve ut\u00e1n most m\u00e1r ezt a m\u00e1sodik \u00e9vsz\u00e1mot is le kell \u00edrnunk, annyira \u00e1lland\u00f3nak \u00e9s kortalannak t\u0171nt a tan\u00edtv\u00e1nyok \u00e9s p\u00e1lyat\u00e1rsak szem\u00e9ben: ugyanaz a sz\u00e1lfaegyenes termet, a szem\u00fcveg m\u00f6g\u00fcl el\u0151villan\u00f3 vizsg\u00e1l\u00f3d\u00f3 tekintet, s ugyanaz a szarkasztikus, olykor cs\u00edp\u0151s humor, mint \u00e9vtizedekkel kor\u00e1bban. Egyed\u00fcl csak a haja lett id\u0151vel kicsit feh\u00e9rebb. S \u00edme, az \u00e9letm\u0171 most lez\u00e1rult.<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6nyvei, t\u00f6bb mint 300 tanulm\u00e1nya, ismeretterjeszt\u0151 \u00edr\u00e1sa \u00e9s interj\u00faja nem csak a sz\u0171ken vett szaktudom\u00e1ny k\u00e9pvisel\u0151i el\u0151tt, hanem a sz\u00e9les nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra is ismertt\u00e9 tett\u00e9k a nev\u00e9t. \u00cdzig-v\u00e9rig tud\u00f3s \u00e9s tan\u00e1r volt, \u00edgy soha meg sem fordult a fej\u00e9ben az, hogy felhagyjon v\u00e1lasztott hivat\u00e1sa m\u0171vel\u00e9s\u00e9vel. Mindig \u00fajabb s \u00fajabb dolgozatok, k\u00f6nyvek meg\u00edr\u00e1sa k\u00e9sz\u00fclt \u2013 ezek pap\u00edrra vet\u00e9se azonban most m\u00e1r v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen ut\u00f3daira marad.<\/p>\n

Kutat\u00f3i szeml\u00e9letm\u00f3dj\u00e1t alapvet\u0151en meghat\u00e1rozt\u00e1k gy\u00f6kerei, a kengyeli, t\u00f6r\u00f6kszentmikl\u00f3si falusi k\u00f6rnyezet. A gazd\u00e1lkod\u00e1s, a h\u00e1z k\u00f6r\u00fcl \u00e9s a f\u00f6ldeken v\u00e9gzett munka, a rokonok \u00e9s ismer\u0151s\u00f6k t\u00f6rt\u00e9netei visszaeml\u00e9kez\u00e9seinek \u00e1lland\u00f3 elemeiv\u00e9 v\u00e1ltak, s megalapozt\u00e1k n\u00e9prajzi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Egyetemi el\u0151ad\u00e1sain soha el nem mulasztotta a n\u00e9pi mesters\u00e9gekre, hiedelmekre, lak\u00e1skult\u00far\u00e1ra val\u00f3 hivatkoz\u00e1sokat. B\u00fcszke volt f\u00f6ldb\u0151l \u00e9l\u0151 \u0151seire, akiknek a sor\u00e1t a 17. sz\u00e1zadig vissza tudta k\u00f6vetni. Kiss\u00e9 el\u0151re ugorva az id\u0151ben: szerencs\u00e9s v\u00e9letlenk\u00e9nt hasonl\u00f3 k\u00f6rnyezetb\u0151l indult koll\u00e9g\u00e1kkal tal\u00e1lkozott 1967-ben, friss diplom\u00e1sk\u00e9nt els\u0151 munkahely\u00e9n, a Magyar Nemzeti M\u00fazeum K\u00f6z\u00e9pkori Oszt\u00e1ly\u00e1n M\u00e9ri Istv\u00e1n, Kovalovszki J\u00falia, Par\u00e1di N\u00e1ndor szem\u00e9ly\u00e9ben, akiknek munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben igen nagyra becs\u00fclte. Form\u00e1lisan ugyan nem volt L\u00e1szl\u00f3 Gyula tan\u00edtv\u00e1nya, \u00e9letm\u0171v\u00e9t azonban m\u00e9gis f\u00e9lreismerhetetlen\u00fcl meghat\u00e1rozta a r\u00e9g\u00e9szeti n\u00e9prajz m\u00f3dszere \u00e9s l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja. A 19\u201320. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n Nagy G\u00e9za \u00e9s P\u00f3sta B\u00e9la \u00e1ltal elind\u00edtott, majd M\u00f3ra Ferenc \u00e1ltal folytatott, s L\u00e1szl\u00f3 Gyula \u00e1ltal kidolgozott \u00e9s iskol\u00e1v\u00e1 form\u00e1lt kutat\u00e1si ir\u00e1nyzat az 1960-as \u00e9vekre meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s kor, honfoglal\u00e1s kor \u00e9s \u00c1rp\u00e1d-kor r\u00e9g\u00e9szeti kutat\u00e1s\u00e1ban. A Magyar Nemzeti M\u00fazeum K\u00f6z\u00e9pkori Oszt\u00e1ly\u00e1n az eml\u00edtett kutat\u00f3k mellett L\u00e1szl\u00f3 Gyula egyik legkiv\u00e1l\u00f3bb tan\u00edtv\u00e1nya, Dienes Istv\u00e1n fejlesztette tov\u00e1bb mestere munkam\u00f3dszer\u00e9t. Ez a szellemi, alkot\u00f3i k\u00f6zeg meghat\u00e1roz\u00f3 volt a p\u00e1lyakezd\u0151 Fodor Istv\u00e1n szeml\u00e9letm\u00f3dj\u00e1nak form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

A m\u00e1sik, eg\u00e9sz \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyt a moszkvai egyetemi \u00e9vek jelentett\u00e9k. 1962-ben magyar \u00e1llami \u00f6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt felv\u00e9telt nyert a Lomonoszov Egyetemre, ahol t\u00f6rt\u00e9nelem-r\u00e9g\u00e9szet szakon, B. N. Gr\u00e1kov \u00e9s V. N. Csernyecov professzorok ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val folytatta tanulm\u00e1nyait. Orosz nyelvtud\u00e1sa seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171en elm\u00e9ly\u00fclhetett a szakirodalomban, eljutott sz\u00e1mos \u00e1sat\u00e1sra, tanulm\u00e1nyozhatta a m\u00fazeumok, egyetemek, kutat\u00f3int\u00e9zetek r\u00e9g\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9nyeit, s nem utols\u00f3 sorban olyan szem\u00e9lyes kapcsolatokra tett szert, melyek v\u00e9gig k\u00eds\u00e9rt\u00e9k eg\u00e9sz kutat\u00f3i p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t. A szk\u00edta, szarmata \u00e9s hun kori eml\u00e9kek, valamint a finnugor n\u00e9pek hagyat\u00e9ka mellett f\u0151k\u00e9nt a volgai bolg\u00e1r hagyat\u00e9kkal foglalkozott, e t\u00e9mak\u00f6rb\u0151l \u00edrta szakdolgozat\u00e1t is. Ennek r\u00e9v\u00e9n ker\u00fclt szakmai \u00e9s bar\u00e1ti kapcsolatba a kit\u0171n\u0151 kazanyi r\u00e9g\u00e9sz h\u00e1zasp\u00e1rral, A. H. Halikovval \u00e9s E. A. Halikov\u00e1val. Sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t jelzi, hogy r\u00e9g\u00e9szeti tanulm\u00e1nyai mellett h\u00e1rom \u00e9vig turkol\u00f3gi\u00e1t is hallgatott a Keleti Nyelvek Int\u00e9zet\u00e9ben.<\/p>\n

Ezzel a tud\u00e1ssal a tarsoly\u00e1ban l\u00e9pte \u00e1t 1967-ben a Magyar Nemzeti M\u00fazeum k\u00fcsz\u00f6b\u00e9t, ahol k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 beoszt\u00e1sokban hal\u00e1l\u00e1ig szolg\u00e1lt. \u00c9rdemes egy pillanatra elid\u0151zn\u00fcnk enn\u00e9l a t\u00e9nyn\u00e9l: a 219 \u00e9ves int\u00e9zm\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek t\u00f6bb mint egynegyed\u00e9t, 54 esztend\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt annak falai k\u00f6z\u00f6tt! Nem volt k\u00f6nny\u0171 az indul\u00e1s. A kezd\u0151 muzeol\u00f3gus fizet\u00e9se akkor is \u00e9ppen olyan sov\u00e1nyka volt, mint manaps\u00e1g, \u00edgy azt egy\u00e9b munk\u00e1kkal (ford\u00edt\u00e1s, szinkrontolm\u00e1csol\u00e1s) kellett kieg\u00e9sz\u00edtenie. A m\u00fazeumi munka, kisebb-nagyobb leletment\u00e9sek mellett bekapcsol\u00f3dott az akkoriban meghirdetett akad\u00e9miai kutat\u00f3program (Nemzets\u00e9gf\u0151i \u00e9s isp\u00e1ns\u00e1gi k\u00f6zpontok kutat\u00e1sa) keretei k\u00f6z\u00f6tt a szabolcsi f\u00f6ldv\u00e1rat \u00e9s annak k\u00f6rnyezet\u00e9t kutat\u00f3 munkacsoport tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9be, melynek N\u00e9meth P\u00e9ter \u00e9s Kov\u00e1cs L\u00e1szl\u00f3 mellett az egyik legfontosabb r\u00e9sztvev\u0151je lett. A terepmunka eg\u00e9sz p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Szenved\u00e9lyesen kutatta el\u0151deink temet\u0151it \u00e9s telep\u00fcl\u00e9seit, \u00f6sszesen 43 helysz\u00ednen v\u00e9gzett leletment\u00e9st, helysz\u00edni szeml\u00e9t, megel\u0151z\u0151 felt\u00e1r\u00e1st vagy terv\u00e1sat\u00e1st. Valamennyi ilyen jelleg\u0171 munk\u00e1ja k\u00f6z\u00fcl kiemelkedik azonban a hajd\u00fadorgi mikror\u00e9gi\u00f3 ter\u00fclet\u00e9n v\u00e9gzett, 15 lel\u0151helyet \u00e9rint\u0151 felt\u00e1r\u00e1s sorozata. E munka 1977-ben indult a Hajd\u00fadorog-temet\u0151hegyi 10\u201312. sz\u00e1zadi temet\u0151 felt\u00e1r\u00e1s\u00e1val, s folytat\u00f3dott k\u00f6zel 40 esztendeig. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt teljes eg\u00e9sz\u00e9ben felt\u00e1rt egy 10. sz\u00e1zadi, egy 10\u201212. sz\u00e1zadi \u00e9s egy templom k\u00f6r\u00fcli temet\u0151t, s kutat\u00e1sokat v\u00e9gzett tov\u00e1bbi k\u00e9t 10\u201211. sz\u00e1zadi, egy 11. sz\u00e1zadi lel\u0151helyen, valamint t\u00f6bb korabeli telep\u00fcl\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n is. A honfoglal\u00e1s kori \u00e9s kora \u00c1rp\u00e1d-kori temet\u0151t\u00edpusok szinte minden v\u00e1ltozat\u00e1t k\u00e9pvisel\u0151, z\u00f6m\u00e9ben teljesen felt\u00e1rt lel\u0151helyek k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tele \u00e9s \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se a mikroregion\u00e1lis kutat\u00e1si ir\u00e1nyzatnak ak\u00e1r m\u00f3dszertani fundamentum\u00e1v\u00e1 is v\u00e1lhat. A magyar r\u00e9g\u00e9szet \u00f6r\u00f6k\u00f6s vesztes\u00e9ge, hogy e munka elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re Fodor Istv\u00e1nnak m\u00e1r sem ereje, sem ideje nem maradt. Az \u00e1sat\u00f3 szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyeit, benyom\u00e1sait, helysz\u00edni megfigyel\u00e9seit \u00e9s tapasztalat\u00e1t ugyanis egy m\u00e9goly lelkes kutat\u00f3csoport sem k\u00e9pes reproduk\u00e1lni. Ez azonban nem menti fel ut\u00f3dait \u00e9s k\u00f6vet\u0151it a munka elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9nek feladata al\u00f3l. M\u00e1r csak az\u00e9rt sem, mert a hajd\u00fadorogi \u00e1sat\u00e1sok a (f\u0151k\u00e9nt szegedi) r\u00e9g\u00e9szhallgat\u00f3k gener\u00e1ci\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra a terepgyakorlat meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t, sokuknak az els\u0151 val\u00f3di \u00e1sat\u00e1si tapasztalat helysz\u00edn\u00e9t jelentik. E munk\u00e1ival Fodor Istv\u00e1n is a telep\u00fcl\u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek, kult\u00fart\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, amit a helyi \u00f6nkorm\u00e1nyzat d\u00edszpolg\u00e1ri c\u00edm adom\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val (2002) ismert el.<\/p>\n

Az \u00e1sat\u00e1sok mellett az 1970-es \u00e9vekben a felk\u00e9sz\u00fclt elm\u00e9leti szakember teljes v\u00e9rtezet\u00e9ben jelent meg a szakmai k\u00f6z\u00e9let k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00f3rumain. A kezdeti sz\u00e1rnybontogat\u00e1sokat f\u0151k\u00e9nt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6nyvismertet\u00e9sek, tudom\u00e1nyos n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 \u00edr\u00e1sok jelzik, amelyeket csakhamar a magyar \u0151st\u00f6rt\u00e9nettel, honfoglal\u00e1s korral \u00e9s kora \u00c1rp\u00e1d-korral foglalkoz\u00f3 k\u00f6nyvek \u00e9s tanulm\u00e1nyok sora k\u00f6vet. \u0150st\u00f6rt\u00e9neti szeml\u00e9letm\u00f3dj\u00e1ra komoly hat\u00e1st gyakoroltak a nyelv\u00e9szeti kutat\u00e1sok, els\u0151 sorban Hajd\u00fa P\u00e9ter munk\u00e1ss\u00e1ga. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt jelent meg els\u0151 k\u00f6nyve (V\u00e1zlatok a finnugor \u0151st\u00f6rt\u00e9net r\u00e9g\u00e9szet\u00e9b\u0151l<\/em>, 1973), a sz\u00e9lesebb k\u00f6ztudatba azonban a ma m\u00e1r hihetetlennek t\u0171n\u0151, 75.000 p\u00e9ld\u00e1nyban kiadott \u201eVerecke h\u00edres \u00fatj\u00e1n\u2026\u201d<\/em> c. k\u00f6tet\u00e9vel (1975, 1980) robbant be. R\u00f6videsen megv\u00e9dte kandid\u00e1tusi fokozat\u00e1t (1982), s sorj\u00e1ztak komoly szakmai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st kiv\u00e1lt\u00f3 tanulm\u00e1nyai: Honfoglal\u00e1skori m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk ir\u00e1ni kapcsolatainak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9r\u0151l<\/em> (1973), Cser\u00e9p\u00fcstjeink sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l<\/em> (1975), Altungarn, Bulgarot\u00fcrken und Ostslawen in S\u00fcdrussland<\/em>. Arch\u00e4ologische Beitr\u00e4ge<\/em> (1975), Bolg\u00e1r-t\u00f6r\u00f6k j\u00f6vev\u00e9nyszavaink \u00e9s a r\u00e9g\u00e9szet<\/em> (1977), Honfoglal\u00e1s kori korongjaink sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A versed \u00e9s tiszas\u00fclyi korong<\/em> (1980), A magyars\u00e1g baltikumi \u00e9s skandin\u00e1viai kapcsolatai a IX\u2013XI. sz\u00e1zadban<\/em> a r\u00e9g\u00e9szeti leletek alapj\u00e1n<\/em> (1981), N\u00e9h\u00e1ny r\u00e9g\u00e9szeti \u00e9szrev\u00e9tel a kabar-k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l<\/em> (1986), Megjegyz\u00e9sek a k\u00f6z\u00e9pkori magyar lak\u00f3h\u00e1z fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez<\/em> (1989), Leletek Magna Hung\u00e1ri\u00e1t\u00f3l Etelk\u00f6zig<\/em> (1994). Nincs elegend\u0151 t\u00e9r a szakirodalom tov\u00e1bbi szemezget\u00e9s\u00e9re, a fenti v\u00e1logat\u00e1st csup\u00e1n annak illusztr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra sz\u00e1ntam, hogy az 1970-es, \u201980-as \u00e9s \u201990-es \u00e9vek Fodor Istv\u00e1n elm\u00e9leti munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak tal\u00e1n legterm\u00e9kenyebb, de minden bizonnyal leginnovat\u00edvabb peri\u00f3dus\u00e1t jelzik.<\/p>\n

A kutat\u00f3i sz\u00e1rnyal\u00e1st azonban r\u00f6videsen a hivatali teend\u0151k megszaporod\u00e1sa szor\u00edtotta sz\u0171kebb keretek k\u00f6z\u00e9. 1978-t\u00f3l megb\u00edzt\u00e1k a K\u00f6z\u00e9pkori Oszt\u00e1ly vezet\u00e9s\u00e9vel. Ez m\u00e9g \u00f6nmag\u00e1ban nem jelentett (akkoriban!) s\u00falyos leterhelts\u00e9get \u2013 egyszer a hallgat\u00f3kkal t\u00f6rt\u00e9nt s\u00f6r\u00f6z\u00e9s alkalm\u00e1val megjegyezte: hetenk\u00e9nt legal\u00e1bb 2\u20133 \u00f3r\u00e1t kell a hivatali teend\u0151kre ford\u00edtani, de annyit t\u00e9nyleg musz\u00e1j, hogy rendben menjenek a dolgok! 1986-ban el\u00e9rt p\u00e1ly\u00e1ja cs\u00facs\u00e1ra: kinevezt\u00e9k a Magyar Nemzeti M\u00fazeum f\u0151igazgat\u00f3j\u00e1v\u00e1. Ezzel p\u00e1rhuzamosan f\u0151szerkeszt\u0151je lett az Archaeologiai \u00c9rtes\u00edt\u0151nek, a Folia Archaeologic\u00e1nak, a Communicationes Archaeologicae Hungaricae foly\u00f3iratnak, titk\u00e1ra az (akkoriban m\u00e9g nem eljelent\u00e9ktelen\u00edtett) \u00c1sat\u00e1si Bizotts\u00e1gnak. Tagja volt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Baltisztikai Int\u00e9zetnek, a Szl\u00e1v R\u00e9g\u00e9szeti Uni\u00f3 \u00e1lland\u00f3 bizotts\u00e1g\u00e1nak, az eur\u00e1zsiai steppei n\u00e9pek kutat\u00e1si koordin\u00e1ci\u00f3ra alakult bizotts\u00e1g\u00e1nak, a Societas Uralo-Altaic\u00e1nak, a Finnugor Kongresszusok Nemzetk\u00f6zi Bizotts\u00e1g\u00e1nak, a Magyar\u2013Orosz T\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Vegyesbizotts\u00e1gnak, a Magyar\u2013Ukr\u00e1n T\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Vegyesbizotts\u00e1g t\u00e1rseln\u00f6ke, az Uralisztikai Bizotts\u00e1gnak \u00e9s a Finnugor Kongresszusok Magyar Nemzeti Bizotts\u00e1g\u00e1nak \u00f6t \u00e9vig volt eln\u00f6ke, illetve tagja volt az MTA R\u00e9g\u00e9szeti Bizotts\u00e1g\u00e1nak, 1986 \u00f3ta az ICOM-nak. Egy\u00e9b hivatali teend\u0151i mellett 1989\u20132000 k\u00f6z\u00f6tt r\u00e9szt vett a Szovjetuni\u00f3ba hurcolt magyar m\u0171kincsek felkutat\u00e1s\u00e1ban, 1994-t\u0151l miniszteri biztosk\u00e9nt. Kezdem\u00e9nyez\u0151je volt a k\u00e1rt szenvedett orsz\u00e1gok \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1nak, \u00e9s a Spoils of War nemzetk\u00f6zi foly\u00f3irat l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak. Energi\u00e1j\u00e1b\u00f3l nagyszab\u00e1s\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok rendez\u00e9s\u00e9re is telt. Ezek k\u00f6z\u00fcl kiemelend\u0151, hogy \u0151 k\u00e9sz\u00edtette el\u0151 1988-ban a nagysiker\u0171 k\u00ednai agyaghadsereg t\u00e1rlat\u00e1t, 1994-ben pedig \u0150seink \u00e9s rokonaink<\/em> c\u00edmmel 11 oroszorsz\u00e1gi m\u00fazeum anyag\u00e1val igyekezett szeml\u00e9ltetni az \u0151smagyars\u00e1g kult\u00far\u00e1j\u00e1nak sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 kapcsolatait. Neh\u00e9z id\u0151szakban korm\u00e1nyozta az int\u00e9zm\u00e9nyt, a rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s \u00e1tszervez\u00e9sekkel \u00e9s bizonytalans\u00e1ggal teli \u00e9veiben. F\u0151igazgat\u00f3i megb\u00edzat\u00e1s\u00e1t 1993-ban visszavont\u00e1k. Ezt olyan s\u00e9relemk\u00e9nt \u00e9lte meg, amelyet soha nem tudott kiheverni.<\/p>\n

Szerte\u00e1gaz\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek r\u00e9szek\u00e9nt 1974 \u00f3ta szerepet v\u00e1llalt az egyetemi oktat\u00e1sban is. El\u0151bb az ELTE-n \u00e9s a szegedi J\u00f3zsef Attila Tudom\u00e1nyegyetemen p\u00e1rhuzamosan, k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r csak Szegeden tartott \u00f3r\u00e1kat. Itt 1976-ban f\u00e9l\u00e1ll\u00e1s\u00fa docensi kinevez\u00e9st kapott, s Trogmayer Ott\u00f3val k\u00f6z\u00f6sen siker\u00fclt \u00fajra\u00e9leszteni az \u00f6tvenes \u00e9vek elej\u00e9n megsz\u00fcntetett R\u00e9g\u00e9szeti Tansz\u00e9ket (1989), amelynek 1997-t\u0151l nyug\u00e1llom\u00e1nyba vonul\u00e1s\u00e1ig, 2008-ig tansz\u00e9kvezet\u0151je \u00e9s int\u00e9zetvezet\u0151je volt. Rendszeresen oktatott n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s kori, honfoglal\u00e1s kori \u00e9s k\u00f6z\u00e9pkori r\u00e9g\u00e9szetet, k\u00f6z\u00e9pkori m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9netet, magyar \u00e9s finnugor \u0151st\u00f6rt\u00e9netet. R\u00e9g\u00e9szek gener\u00e1ci\u00f3i ker\u00fcltek ki a keze al\u00f3l, akik ma az orsz\u00e1g szinte minden, r\u00e9g\u00e9szettel foglalkoz\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9ben megtal\u00e1lhat\u00f3k. Kit\u0171n\u0151 el\u0151ad\u00f3 volt, a legbonyolultabb k\u00e9rd\u00e9seket is vil\u00e1gosan \u00e9s \u00e9rthet\u0151en tudta elmagyar\u00e1zni. \u00d3r\u00e1it szerda este (akkor \u00e9rkezett vonattal a budapesti munkanap v\u00e9gezt\u00e9vel) \u00e9s cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n (kutat\u00f3napj\u00e1n) tartotta, mind az \u00f6t \u00e9vfolyamnak egyszerre (akkoriban \u00e9vfolyamonk\u00e9nt 1\u20133 r\u00e9g\u00e9szhallgat\u00f3 volt, e sorok \u00edr\u00f3j\u00e1nak \u00f6t f\u0151s \u00e9vfolyama extra m\u00e9ret\u0171nek sz\u00e1m\u00edtott). Ez lehet\u0151v\u00e9 tette az egy\u00e9ni foglalkoz\u00e1st (ma tehets\u00e9ggondoz\u00e1snak h\u00edvn\u00e1nk), viszont azt is kiz\u00e1rtt\u00e1 tette, hogy valaki ne k\u00e9sz\u00fclt volna a szemin\u00e1riumokra. A foglalkoz\u00e1sok n\u00e9ha valamely s\u00f6r\u00f6z\u0151ben \u00e9rtek v\u00e9get, gyakorlatilag az eg\u00e9sz tansz\u00e9k elf\u00e9rt egy nagyobb asztal mellett. E saj\u00e1tos hangulat, kieg\u00e9sz\u00fclve a k\u00f6z\u00f6s \u00e1sat\u00e1sokkal \u00e9s tansz\u00e9ki kir\u00e1ndul\u00e1sokkal, nagyon szoros kapcsolatot \u00e9s k\u00f6t\u0151d\u00e9st hoztak l\u00e9tre hallgat\u00f3k \u00e9s oktat\u00f3ik k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

F\u0151igazgat\u00f3i megb\u00edzat\u00e1s\u00e1nak elvesz\u00edt\u00e9se ut\u00e1n Fodor Istv\u00e1n igyekezett egy\u00e9b feladataira koncentr\u00e1lni. A restit\u00faci\u00f3 mellett ezek sor\u00e1ban kiemelt szerepet kapott a honfoglal\u00e1s millecenten\u00e1rium\u00e1ra rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megszervez\u00e9se (Fodor Istv\u00e1n mellett ennek, valamint a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus\u00e1nak \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban R\u00e9v\u00e9sz L\u00e1szl\u00f3, Wolf M\u00e1ria \u00e9s M. Nepper Ibolya j\u00e1tszott vezet\u0151 szerepet). A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nagy sikert aratott. A nyit\u00f3 miskolci helysz\u00ednen a nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s miatt meg kellett sz\u00fcntetni a h\u00e9tf\u0151i m\u00fazeumi z\u00e1rva tart\u00e1st, Budapesten 425.000 l\u00e1togat\u00f3 kereste fel a t\u00e1rlatot, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az\u00f3ta is az MNM legl\u00e1togatottabb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, de a k\u00fclf\u00f6ldi helysz\u00edneken (Bologna, Mil\u00e1n\u00f3, Caen, Toulouse, Madrid, Turku) is sok l\u00e1togat\u00f3t vonzott. Fodor Istv\u00e1n ezt k\u00f6vet\u0151en is lankadatlan szorgalommal \u00edrta tanulm\u00e1nyait, tartotta tudom\u00e1nyos \u00e9s n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 el\u0151ad\u00e1sait, ak\u00e1r az orsz\u00e1g legt\u00e1volabbi sark\u00e1ban is. \u00dajabb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat rendezett (Halotti maszkok<\/em>, MNM, Bajor-magyar kapcsolatok 1000 \u00e9ve<\/em>, Passau), folytatta imm\u00e1r tansz\u00e9kvezet\u0151k\u00e9nt egyetemi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, valamint hajd\u00fadorogi \u00e1sat\u00e1sait is. Nemzetk\u00f6zi kapcsolatai, bizotts\u00e1gi tags\u00e1gai \u00e1lland\u00f3 elfoglalts\u00e1got, s folyamatos utaz\u00e1sokat jelentettek. Munk\u00e1j\u00e1t sz\u00e1mos d\u00edjjal, kit\u00fcntet\u00e9ssel ismert\u00e9k el (M\u00f3ra Ferenc d\u00edj 1994, Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00c9rdemrend kiskeresztje 1997, Pedag\u00f3gus Szolg\u00e1lati Eml\u00e9k\u00e9rem 2008, Magyar \u00c9rdemrend tisztikeresztje 2016).<\/p>\n

Ennek a gazdag \u00e9s fordulatos \u00e9letp\u00e1ly\u00e1nak szakadt v\u00e9ge 2021. \u00e1prilis 3-\u00e1n. Leljen b\u00e9k\u00e9t \u00e9s nyugodalmat a lelke! A megeml\u00e9kez\u00e9st egy tansz\u00e9ki kir\u00e1ndul\u00e1sunk felid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel szeretn\u00e9m z\u00e1rni. A szatm\u00e1rcsekei temet\u0151ben j\u00e1rtunk, valamikor az 1980-as \u00e9vek elej\u00e9n. Megillet\u0151dve n\u00e9zegett\u00fck a f\u00e1b\u00f3l faragott, cs\u00f3nak alak\u00fa fejf\u00e1kat. N\u00e9melyik m\u00e9g teljesen \u00faj volt, m\u00e1sok m\u00e1r repedezettek, f\u00e9lig a f\u00f6ldbe s\u00fcppedve. N\u00e9mely helyen m\u00e1r a s\u00edrhant is alig l\u00e1tszott, az elkorhadt s\u00edrjelb\u0151l alig k\u00e9t arasznyi k\u00fczd\u00f6tt az elm\u00fal\u00e1sssal. Fodor Tan\u00e1r \u00dar ekkor csendesen ezt mondta: N\u00e9zz\u00e9k, ennyi az emberi \u00e9let \u00e9s az eml\u00e9kezet. A friss hantot m\u00e9g l\u00e1togatja a csal\u00e1d, bar\u00e1tok, ismer\u0151s\u00f6k. Azt\u00e1n m\u00e1r csak a gyerekek mennek ki n\u00e9ha a sz\u00fcleik s\u00edrj\u00e1hoz. A v\u00e9g\u00e9n az unoka az, aki m\u00e9g eml\u00e9kszik nagysz\u00fclei arc\u00e1ra. Amikor m\u00e1r \u0151 sincs, akkor hal meg v\u00e9gleg az ember, mert m\u00e1r nincs, ki eml\u00e9kezzen r\u00e1.<\/p>\n

Most egy \u00faj fejfa ker\u00fcl a f\u00f6ldbe.<\/p>\n

R\u00e9v\u00e9sz L\u00e1szl\u00f3
\nSzeged \u2013 Budapest, 2021. \u00e1prilis 5-\u00e9n.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Hihetetlennek t\u0171nik, hogy Fodor Istv\u00e1n neve ut\u00e1n most m\u00e1r ezt a m\u00e1sodik \u00e9vsz\u00e1mot is le kell \u00edrnunk, annyira \u00e1lland\u00f3nak \u00e9s kortalannak t\u0171nt a tan\u00edtv\u00e1nyok \u00e9s p\u00e1lyat\u00e1rsak szem\u00e9ben: ugyanaz a sz\u00e1lfaegyenes termet, a szem\u00fcveg m\u00f6g\u00fcl el\u0151villan\u00f3 vizsg\u00e1l\u00f3d\u00f3 tekintet, s ugyanaz a szarkasztikus, olykor cs\u00edp\u0151s humor, mint \u00e9vtizedekkel kor\u00e1bban. Egyed\u00fcl csak a haja lett id\u0151vel kicsit feh\u00e9rebb. S \u00edme, az \u00e9letm\u0171 most lez\u00e1rult.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[345,347],"class_list":["post-3879","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb","tag-fodor-istvan","tag-nekrolog"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/regeszet.bibl.u-szeged.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3879","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/regeszet.bibl.u-szeged.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/regeszet.bibl.u-szeged.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/regeszet.bibl.u-szeged.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/regeszet.bibl.u-szeged.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3879"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/regeszet.bibl.u-szeged.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3879\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3881,"href":"https:\/\/regeszet.bibl.u-szeged.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3879\/revisions\/3881"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/regeszet.bibl.u-szeged.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3879"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/regeszet.bibl.u-szeged.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3879"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/regeszet.bibl.u-szeged.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3879"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}