Pályázat által érintett időintervallum: 2016/2017-es tanév

Kutatási témája: Kecskemét-Nagykőrösi utca 7–9. lelőhely kútjainak vizsgálata. Adatok a középkori-kora újkori kutak vizsgálatához

Témavezető: Dr. habil. Wolf Mária

Összefoglaló: Kutatásom során egy régészeti lelőhely részletes, több tudományterület bevonásával történő vizsgálatára vállalkoztam. Célom egyrészt egy újonnan feltárt lelőhely feldolgozása és közzététele volt, továbbá szerettem volna ráirányítani a figyelmet egy viszonylag kevésbé kutatott objektumtípusra, a kutakra. Mindezek mellett a rendelkezésre álló írásos források, várostörténeti munkák, forráskiadványok és természettudományos vizsgálatok segítségével arra kerestem a választ, hogy a lelőhely hol helyezkedett el a korabeli városon belül, illetve milyen szerepet tölthetett be annak életében. A lelőhelyen feltárt öt kút közül a legidősebb a 30. objektum (hordóval bélelt kút, 15. század), melyet a 19. objektum (hordóval és ácsolt deszkaszerkezetű kávával ellátott kút, 15–16. század) és a 26. objektum (hordóval bélelt kút, 15–16. század) követett. A kora újkor időszakára keltezhető a 13. objektum (ácsolt deszkaszerkezettel bélelt kút, 16–17. század) és a 29. objektum (ácsolt deszkaszerkezettel bélelt kút, 17–18. század). A dendrokronológiai vizsgálatok segítségével Kecskemét korabeli kereskedelmi kapcsolataiba is betekintést nyerhettünk. A 29. objektumból származó kerek falap osztrák területről, míg a 19. és 26. objektumokban elhelyezett hordók Erdély területéről származnak. Az általam vizsgált lelőhely egy fontos útvonal mellett helyezkedett el, a városon kívül, de hozzá közel eső területen. A korabeli Kecskemét egyik fontos víznyerő helyének számíthatott, mivel az írásos források is azt igazolják, hogy a városnak nehézséget okozott a tiszta ivóvíz beszerzése és biztosítása. Az archeobotanikai vizsgálat eredményei alapján a lelőhely vízjárta terület volt, ezért is létesítették itt a kutakat több egymást követő időszakban. Időnként viszont a víz túl is tenghetett, mely tönkretette ezeket a létesítményeket, így felhagyásuk után szemétgödörként töltődtek fel. Míg a 15–16. században a természettudományos vizsgálatok alapján a lelőhely környezete rendezett volt, addig a 17–18. századra a környék elhanyagolttá vált, valószínűleg az erre haladó út nyomvonala módosulhatott, így került sor a lelőhely beépítésre is a 18–19. században.

Publikációk:

1. Kecskemét–Nagykőrösi utca 7–9. lelőhely kútjainak vizsgálata. Adatok a késő középkori-kora újkori kutak vizsgálatához. In: Acta Iuvenum Sectio Archaeologica. Tomus III. Acta Universitatis Segediensis. Főszerkesztő: Révész László; Szerkesztette: Bíró Gyöngyvér – Pintér-Nagy Katalin – Takács Melinda. Szeged 2017. 129–151.

2. Molnár K.–Szilágyi V.–Wolf M.–Tóth M.: Kecskemét-Nagykőrösi utca 7–9. lelőhely késő középkori-kora újkori fehérre égő kerámiáinak archeometriai (ásvány-kőzettani) vizsgálata. In.: Archeometriai Műhely XV./1. (2018) 13–28.

3. Molnár K.–Varga M.: Késő középkori és kora újkori kutak Kecskemét belvárosából. In.: Fiatal középkoros régészek IX. konferenciájának kötete. Várható megjelenés: 2019.