Az Egyetem utca 2. szám alatti rózsaszín épületünk bejáratánál két különálló tábla hirdeti az itt otthonra lelt tudományágak listáját. Tanszékünk neve a kapu bal oldalán olvasható a bölcsészettudományi képzések sorai közt, míg a jobb oldalt a Természettudományi és Informatikai Kar birtokolja.

Talán első hallásra ez elhatárolódásnak tűnhet, pedig a közös lakrészen kívül más is indokolttá teheti egy képzeletbeli összeköttetés felvázolását. Az egyszerűség kedvéért nevezzük most archeometriának. Definíció szerinti meghatározásában a kémiai, fizikai, matematikai és – a számunkra most külön hangsúlyozandó – geológiai módszereket érthetjük, melyek a régészet számára több területen nyújtanak segítséget. Ezek egyike az anyagvizsgálat. Ugyanakkor ez a kifejezés természetesen magába foglalja mindazon oktatókat és hallgatókat, akik ennek a kapcsolatnak a szorosabbra fűzésén munkálkodnak. Jelen esetben két nevet szeretnék kiemelni, akik lehetővé tették, hogy e sorok is megszülethessenek. Dr. Tóth Mária mesterképzéses hallgatók számára tartott Fázis- és elemanalitika órái a legutóbbi két alkalommal az első emeleti Szentpétery Zsigmond teremben kaptak helyet. A vizsgálati módszerhez gyakorlati oldalról közelítve a már megszokottnál nagyobb felbontásban szemlélhettük a kerámiák, téglák és üvegek világát. Segítségünkre volt az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék PhD hallgatója, Skultéti Ágnes is. Az ő útmutatásait követve zargattuk meg a gondosan, védőfóliák alatt őrzött polarizációs mikroszkópok nyugalmát. Jogos lehet a kérdés, hogy mire is használható ez az eszköz a régészet területén. Az említett lelettípusok hajszálnál is vékonyabb keresztmetszetét – az okulárba belenézve – az értő szemek nem csak szép mintázatokként értékelik, hanem ennél sokkal többet látnak. Az optikai tulajdonságok révén többek között nyomot találhatunk a felhasznált nyersanyagok eredetére, vagy a kerámiakészítés során alkalmazott technológiára. Természetesen e két alkalommal az ásványtan minden tudását nem szívhattuk magunkba, de kétségtelen, hogy a megértéséhez közelebb kerültünk, és tovább erősíthettük a két intézet közötti együttműködést.

2017. február 27-én a BA második és harmadik évfolyamnak tartott Földtudományi alapismeretek régészhallgatóknak kurzus keretében lehetőségünk volt megtekinteni az SZTE–TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékéhez tartozó Koch Sándor Ásványgyűjteményt egy előadással kombinált tárlatvezetés során. A tárlatvezetésre Tóth Mária tanárnő közbenjárásával került sor egyrészt annak érdekében, hogy elmélyítsük a kőzet- és ásványtani ismereteinket, másrészről pedig azért, hogy a régészhallgatókat közelebb hozza az egyetemünk Földtani Tanszékcsoportjához, elősegítve ezzel az esetleges jövőbeli munkánkat.
Az előadást Heincz Ádám, PhD hallgató tartotta számunkra. Először Koch professzor személyével ismerkedtünk meg röviden, majd ezt követően a gyűjtemény történetével, amelynek sorsa szorosan összefonódott a tanszékével és egészen a Kolozsvári Egyetemig vezethető vissza. Bár a gyűjtemény számos megpróbáltatáson ment keresztül az egyetem költözése és a II. világháború során, a professzor úr és kollégái gyűjtőkörútjainak és a gyűjtemény számára felajánlott ajándékoknak köszönhetően a tárlat folyamatosan bővült és jelenleg is jelentős ásványgyűjteménnyel bír. A gyűjtemény története után a téma hamar magukra, az ásványokra terelődött, amely során közösen áttekintettük a legérdekesebb és a régészeti munka szempontjából legfontosabb darabokat.