Az abaújvári vár kutatása több évtizede vette kezdetét, azonban a feltárás akkor csak a vár területének egy részére korlátozódott. 2019 májusától tanszékünk oktatója, Dr. Wolf Mária vezetésével folyik az eddig feltáratlan várbelső kutatása. Az alábbiakban az eddigi – igen izgalmasnak ígérkező – eredményekről számol be röviden az ásatásvezető.

Az egyik legjelentősebb, a 11. század első harmadában kialakult központunk az abaújvári vár. Létrejöttében meghatározó jelentőségű volt az Orosz- és Lengyelország felé vezető, igen fontos, észak-déli irányú hadi és kereskedelmi út. A vár elsődleges feladatává az északi határok védelme vált, egyik legkorábbi említése (1068) éppen e határvédő feladattal állt kapcsolatban. A várat a 11. századi trónviszályokkal és pogánylázadásokkal kapcsolatban is többször említik forrásaink.
Abaújvár a 13. században egyike volt azon várainknak, amelyet a tatárok elleni védekezés központjaként tartottak számon.

Az abaújvári vár korábbi régészeti feltárása 1974-81 folyt. A kutatás során átvágták sáncokat, a várbelsőben pedig egy nagyméretű templomot, és körülötte több, mint 700 sírt sikerült feltárni. Feltehető, hogy ez a templom a megye egyházi életét irányító esperes székhelye volt, a sírokban pedig a vár katonái, és családjuk nyugodtak. Ez az ásatás azonban anyagi okok miatt félbeszakad. Éppen a tudományos szempontból legtöbb eredménnyel kecsegtető várbelső feltárása maradt el. Befejezése feltétlen indokolt volt, hiszen a várbelsők feltárásától várhatjuk igazán a 11-13. századi központok szerepének, mindennapi életének megismerését.

A jelenlegi kutatást, amely 2019. május 8-án kezdődött, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke az Árpád-ház program keretén belül végzi. A feltárás 2000 m² -es területet érint, és a vár belsejében lévő település feltárására koncentrál. A régészeti ásatást geofizikai felmérés előzte meg, ennek eredményei alapján jelöltük ki a szelvényeinket a várbelső nyugati oldalán. Eddig számos objektum, földbemélyedő házak, kemencék, gödrök foltja látott napvilágot. Előkerült továbbá egy kőépület omladéka, illetve kiszedett falainak helye. Az omladékok között egy III. Béla által veretett rézpénzt leltünk. Napvilágot látott továbbá a korábban feltárt temetőn kívül, attól mintegy 200 méterre egy sír is. A benne nyugvó fiatal egyént igen díszes koporsóban temették el.

Szelvényeinkben fémdetektoros kutatást is végeztünk. Ennek során számos tárgy, bárd, rövid kasza, buzogány, kopjacsúcs, keresztveret töredék, csontnyelű vas ár, csiholó, valamint egy 12. századi pénz is előkerült. A tárgyak nagy része objektumokhoz köthető, melyek bontása folyamatban van.