Mintegy fél évvel a dabasi feltárás után, 2011 áprilisában civilek újabb lelőhelyet jelentettek be Pest megye déli részén, ezúttal Bugyi–Felsővány nevű határrészén, mely egy kisebb dombháton terült el. A PMMI régészei a terepszemlét követően háromnapos szondázó ásatást végeztek, mely nem várt eredménnyel járt: három honfoglaláskorra keltezhető sírt bontottak ki, melyek közül a 2. számú sírba az előkelő férfit veretes övével, lovával, fegyvereivel, valamint díszes, lemezzel borított tarsolyával temették. A tarsolylemez előkerülése különösen jelentős, hiszen a Kárpát-medence területén több mint 20 éve nem került elő hasonló tárgy.

A próbaásatás egyértelművé tette, hogy a lelőhelyet minél előbb fel kell tárni, annál is inkább, mivel a domb felszíne addigra erősen erodálódott a természetföldrajzi viszonyok és az intenzív mezőgazdasági művelés miatt. Így 2011 augusztusában ismét megindulhatott a terepi munka, mely egy hónapig tartott.

A dabasi példához hasonlóan a feltárás civil, valamint önkormányzati segítséggel jött létre, önkéntes alapon. Az ásatásvezető Füredi Ágnes és Rácz Tibor Ákos munkáját ismét tanszékünk hallgatói segítették, immár elsősorban azok, akik a honfoglalás korszaka iránt mutattak élénk szakmai érdeklődést. A feltárás során mintegy tizenhat 10–11. századi sírt tártak fel, valamint néhány szarmata és késő avar kori sír is napvilágot látott. Jóllehet a tavaszi szondázó ásatás során előkerült sírokhoz hasonlóan rangos temetkezés nem került elő, az újabb adatok nagyban árnyalták és színezték Pest megye honfoglalás kori képét.

Az ásatás menetéről és eddigi eredményeiről részletesen: Füredi Ágnes: Honfoglalás kori tarsolylemez Pest megyében. A Bugyi–Felsőványi 2. sír. Archaeológiai Értesítő 137 (2012), 207–234.

Hegyi Borbála – Tihanyi Balázs