Museology and studies in museum history are not particularly popular research topics. For this reason, the conference that Csaba T. Szabó organized on the centenary of the death of Béla Cserni, the notable archaeologist from Gyulafehérvár / Alba Iulia in 2016, that was the first congress on the history of archaeology in Transylvania, was much welcomed by academia with 42 speakers participating. A few years later, as a sequel to the meeting held in Gyulafehérvár / Alba Iulia, colleagues from the Jósa András Museum in Nyíregyháza, Eszter Istvánovits and Attila Jakab organized an international conference on the history of museums on the 150th anniversary of the founding of their institution on November 11th–13th 2019 titled „How badly we need the so much desired palace of culture – Collectors, founders and museums in Eastern Europe in the 19th–20th century”. The conference paid homage to the museum founders of the 19th century, presenting the historic milestones of the continuing development of these institutions up to present day, through 20 presentations and 10 posters. Unlike the conference held at Gyulafehérvár / Alba Iulia, the event at Nyíregyháza focused not only on the history of archaeological research, but colleagues from various disciplines (including historians, ethographers and art historians) shared their experiences on museum history and museology. Speakers from several Eastern European countries participated on both symposia, including Russia, Romania, Serbia and Hungary. The proceedings from the conference at Gyulafehérvár /Alba Iulia were published in 2017 and the volume of Nyíregyháza in 2020. The followup museum history event will be held in November 2021 in Szeged co-hosted by the Jósa András Museum of Nyíregyháza and the Department of Archaeology at the University of Szeged, at least as a virtual venue. The upcoming conference titled “We should not, however, think that we are pioneers.” Museums on Troubled Waters in the Past and Today shall explore the following questions: How did/do collections and museums form? Where are they progressing? What were and what are crucial issues? What are the main types and classes, and what are the tasks and roles of each museum type (national, county level and municipal museums, exhibition spaces etc.) in the life of the community? How did museums help each other? How were/are museum personnel trained? In the framework of the upcoming conference, similarly to the one held at Nyíregyháza, 31 speakers from diverse fields will present their findings in this topic.

„Respect the past to understand the present and work on the future” – in the spirit of this thought by Count István Széchenyi, we consider research conducted on the history of national and Eastern European museums and collections to be important. We hope that the upcoming conference in Szeged will prove a worthy successor to the initiative began at Gyulafehérvár / Alba Iulia and continued at Nyíregyháza.

A muzeológia és a múzeumok történetének vizsgálata nem tartozik a jelentősen kutatott témák közé. Ezért örvendetes, hogy 2016 áprilisában Cserni Béla gyulafehérvári régész halálának centenáriumára T. Szabó Csaba megszervezte Erdély első régészettörténeti konferenciáját, ahol negyvenkét kutató tartott előadást. Néhány évre rá, 2019-ben a gyulafehérvári összejövetel folytatásaként a nyíregyházi múzeum munkatársai, Istvánovits Eszter és Jakab Attila a Jósa András Múzeum fennállása 150. évfordulója emlékére 2019. november 11–13-án „mennyire szükségünk van már az annyira óhajtott kultúrpalotára” Gyűjtők, alapítók, múzeumok Kelet-Európában a 19‒20. században” címmel szerveztek nemzetközi múzeumtörténeti konferenciát. A konferencia tisztelgett a 19. század múzeumalapítói előtt, bemutatva az általuk létrehozott intézmények napjainkig tartó fejlődési ívének legfőbb mozzanatait 20 előadás és 10 poszter keretében. A gyulafehérvári konferenciával ellentétben Nyíregyházán már nemcsak a régészeti kutatás története került fókuszba, hanem számos tudományterület művelői (köztük történészek, etnográfusok, művészettörténészek) osztották meg tapasztalataikat a múzeumtörténet, muzeológia kapcsán. Mindkét szimpóziumra Kelet-Közép-Európa több országából érkeztek szép számmal előadók (például Oroszország, Románia, Szerbia, Magyarország). A gyulafehérvári konferencia előadásaiból készült tanulmányok 2017-ben, a nyíregyházi kötet pedig 2020-ban jelent meg. Folytatásként a nyíregyházi múzeum és a szegedi egyetem Régészeti Tanszékének közös szervezésében 2021 novemberében, ha virtuálisan is, de Szeged ad otthont a következő múzeumtörténeti összejövetelnek. „Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy az úttörők mi vagyunk” – Múzeumi gondok egykor és ma című konferencián a következő kérdésekre keressük a választ: Hogyan jöttek/jönnek létre gyűjteménye, múzeumok? Merrefelé haladnak? Mik voltak és melyek a jelen legfőbb problémái? Milyen típusai/fajtái vannak és az egyes múzeumtípusoknak (országos, megyei hatókörű, városi, kiállítóhely stb.) mi a feladata, mi a szerepe a közösség életében? Hogyan segítették egymást a múzeumok? Hogyan folyt és folyik a múzeumi szakemberek képzése? A konferencia keretében, hasonlóan a nyíregyházi rendezvényhez, számos tudományterület 31 kutatója ismerteti ezen témában elért eredményeit.

„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn” – gróf Széchenyi István ezen gondolatának jegyében fontosnak tartjuk a hazai és ezzel párhuzamosan a kelet-közép-európai múzeumok, gyűjtemények történetével kapcsolatos kutatásokat. Reméljük, hogy a szegedi rendezvény méltó folytatója lesz a Gyulafehérváron megkezdett és a Nyíregyházán továbbvitt kezdeményezésnek.