Idén ünnepeljük a szegedi régészképzés kezdetének 100. évfordulóját, melyhez kapcsolódan számos programmal készültünk. Ennek keretében került sor a Régészeti Tanszék és a Dél-alföldi Régészeti Egylet által idén alapított Fodor István-díj átadására is. A díj első nyertese Megyesi Ákos, régész, aki a tanszéki munkájáról és jövőbeli terveiről számolt be az egyetem tv Napfel című műsorában.
Interjú a Fodor István-díj első kitüntetettjével, Megyesi Ákossal bővebben…
A Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke és a Dél-alföldi Régészeti Egylet ebben a centenáriumi évben Fodor István tiszteletére díjat alapított. Ezt a díjat egy kiemelkedően szorgalmas, tehetséges, jelentős közösségi, kulturális tevékenységet végző szegedi régészhallgató nyerheti el. A díj névadója a Magyar Nemzeti Múzeum egykori főigazgatója, Fodor István, akinek fontos szerepe volt az 1980–1990-es években a régészhallgatók oktatásában, tehetséggondozásában. Jelentős szerepe volt abban is, hogy a szegedi Régészeti Tanszék 1989-ben önállóvá vált. „100 éves a szegedi régészképzés” rendezvénysorozata keretében az első díjat Megyesi Ákos nyerte el. A díjat Révész László tanszékvezető, egyetemi tanár adta át, a laudációt Wolf Mária címzetes egyetemi tanár mondta el.
Az emlékplakett alkotója Szabó Márton.
A fotókat készítette: Bálint Szikszer
Tanszékünk fennállásának a 100. évfordulóját 2024. május 21. és 23. között egy nagyobb szabású rendezvénysorozattal ünnepeltük meg. Május 21–22-ére kétnapos konferenciát szerveztünk, egykori hallgatóink közül több mint 80 előadónk tartott/mutatott be előadást/posztert a kutatási témájából. A két világháború között működő régészeti intézet két nemzetközi hírű tudósa, kiváló tanára, Buday Árpád és Banner János tiszteletére emléktáblát avattunk a szegedi egyetem bölcsészkarának épületében. Tanszékünk és a Dél-alföldi Régészeti Egylet ebben a jubileumi évben két díjat alapított Trogmayer Ottó, illetve Fodor István tiszteletére. Ezek átadására is most került sor. Egyúttal a Móra Ferenc Múzeumban nyílt tárlatunk fotókon keresztül mutatja be az egykori és a jelenlegi hallgatók mindennapjait, tevékenységeit. Rendezvénysorozatunkat a már hagyományossá váló, jó hangulatú tanszéki főzőversennyel zártuk.
Köszönjük egykori és jelenlegi hallgatóinknak, kollégáknak, hogy jelenlétükkel megtisztelték a rendezvényünket és együtt ünnepelhettünk!
További részletek hamarosan!
Megjelent Fodor István ‒ Szatmári Imre ‒ Vörös Gabriella Ásatás háború idején. A gyulai téglagyár területén 1941-ben feltárt temető szarmata, honfoglalás és államalapítás kori emlékanyaga című kötete. A kiadvány a Monográfiák a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékéről sorozat 9., illetve a Gyulai Katalógusok 15. kötete. Szerkesztette: Felföldi Szabolcs és Liska András
Hihetetlennek tűnik, hogy Fodor István neve után most már ezt a második évszámot is le kell írnunk, annyira állandónak és kortalannak tűnt a tanítványok és pályatársak szemében: ugyanaz a szálfaegyenes termet, a szemüveg mögül elővillanó vizsgálódó tekintet, s ugyanaz a szarkasztikus, olykor csípős humor, mint évtizedekkel korábban. Egyedül csak a haja lett idővel kicsit fehérebb. S íme, az életmű most lezárult.
2021. április 3-án, életének 78. esztendejében elhunyt tanszékünk egykori oktatója és tanszékvezetője. Fodor István 1974-től kapcsolódott be a szegedi régészeti oktatásba mint meghívott külső előadó. 1978-tól félállású egyetemi docensként folytatta az oktatást, majd 1988-ban ő lett a létrejövő régészeti csoport vezetője. Trogmayer Ottó nyugdíjazását követően Fodor István vette át a tanszékünk vezetését (1997–2008). Elsősorban a magyar őstörténettel, az eurázsiai steppe népeinek történetével és régészetével, honfoglalás korral, középkorral kapcsolatos kurzusokat tartott hallgatóinak, valamint jelentős szerepe volt az 1989-ben létrejövő önálló Régészeti Tanszék megszervezésében. Több régésznemzedéket nevelt fel a szegedi egyetemen.
Legyen neki könnyű a föld!